Évente több olyan jogszabályváltozás történik, ami a webshopok működését, és a webáruházak általános szerződési feltételeit érinti. 2021-ben a kötelező jótállásra vonatkozó szabályok változtak meg jelentősen, 2022-ben pedig a kellékszavatosságot érintő jogszabályváltozások léptek hatályba – a következő jelentős változás 2022 májusában várható. Jogi szakértő partnerünk, a Fogyasztó Barát írása következik.
Az utolsó két jogszabályváltozás különösen azért érinti a webáruházakat, mert a vonatkozó kormányrendelet 11. § (1) bekezdés m) pontja szerint „a szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót – egyebek mellett – a kellékszavatosság fennállásáról és annak feltételeiről mégpedig oly módon, hogy „a kellékszavatosságra vonatkozó tájékoztatást a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmak pontos és megfelelő használatával köteles megadni olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség”.
Az elektronikus kereskedelem kiemelt vizsgálati terület a fogyasztóvédelemnél, érdemes, az általános szerződési feltételeket és a vásárlói tájékoztatást is a megváltozott jogszabályi környezethez igazítani. Ehhez próbál segítséget és információt nyújtani – a terjedelem adta keretek között – a jelen írással a Fogyasztó Barát.
A kellékszavatosság és a jótállás jogintézménye a hibás teljesítés esetén az eladót terhelő kötelezettségeket tartalmaz, és mivel a kettőt gyakran összekeverik, célszerűnek tűnik a jogszabályváltozások bemutatása előtt összefoglalni, mi is az a hibás teljesítés, és milyen szabályok érvényesülnek a hibás teljesítés esetén.
A szerződések lényege, létrejöttük célja az, hogy teljesítsük azokat. Ha netes vásárlásnál a webshop nem azt a terméket küldi, amit ígért, vagy az általa adott árunak utóbb – bizonyos időn belül – kiderülő rejtett hibája jelentkezik, akkor hibás teljesítésről beszélünk, amiért az eladó helytállni tartozik.
A hibás teljesítésért való a helytállás a kellékszavatosság és a jótállás.
Ha például rendel valaki a webshopunkból egy tányért, de az törötten érkezik meg a vevőhöz, akkor eladóként hibásan teljesítettünk, hiszen a vevő egy ép tányért rendelt tőlünk. Ezért a hibás teljesítésért tehát bennünket helytállási kötelezettség terhel.
Ha egy virágmintás tányért rendelnek tőlünk, de mi tévedésből egy sima fehér tányért küldünk, akkor – noha maga a tányér egyébként teljesen hibátlan, nem törött – szintén hibásan teljesítettünk, mert nem azt szolgáltattuk, amit ígértünk.
A fentiekből kiviláglik, hogy hibás teljesítés nem csak a termék hibája esetén jön szóba, hanem akár egy hibátlan termék is okozhat hibás teljesítést, ha maga a szolgáltatás hibás.
A fogyasztót megillető kellékszavatossági jogok
A Ptk. 6:159. §-a alapján hibás teljesítés esetén a jogosult kellékszavatossági igényeiket támaszthat.
Ennek alapján az eladó (kötelezett) köteles azt javítani vagy kicserélni, és ha ennek nem tesz eleget, a vevő kérhet árleszállítást, a terméket a kötelezett költségén kijavíttathatja, vagy elállhat a szerződéstől.
2022. január 1-től ez annyiban módosult, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti – ingó dolognak minősülő áru adásvételére irányuló, tehát egy webshoppal kötött – szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.
A jogszabályváltozáshoz fűzött indoklás szerint „ugyanakkor azon szerződések esetén, amelyek nem tartoznak áru adásvételére kötött fogyasztó szerződések közé (például az építési munkákra vonatkozó szerződés), a fogyasztónak továbbra is lehetősége van arra, hogy a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthassa vagy mással kijavíttathassa.
A szavatossági jogok sorrendje
Szavatossági jogai alapján a vevő tehát kérhet tehát javítást, cserét, árleszállítást, vagy végső soron elállhat a szerződéstől. Ezeknek a szavatossági igényeknek az érvényesítése két lépcsőben történik: első körben csak a kijavítás és a csere között választhat a jogosult, nem élhet rögtön a második körös szavatossági jogaival.
Második körös szavatossági jogok
A fogyasztó akkor jogosult a vételár arányos leszállítását igényelni, vagy az adásvételi szerződést megszüntetni, ha
Minden webáruház, mely fogyasztó (természetes személy) részére árut (ingó dolgot) ad el, köteles az új szabályokat alkalmazni, és a fogyasztókat a kellékszavatossági jogaikról tájékoztatni.
Az „áru” fogalmába a „digitális elemeket tartalmazó áruk” is beletartoznak, azaz az olyan digitális tartalmak vagy digitális szolgáltatások is, amelyek oly módon vannak az árukba beépítve, vagy ilyenekkel összekapcsolva, hogy a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás nélkül az áruk nem töltenék be funkcióikat.
Az áruba beépített vagy azzal összekapcsolt digitális tartalom lehet bármilyen adat, amelyet digitális formában állítottak elő és szolgáltatnak, mint például az operációs rendszerek, az alkalmazások és bármely egyéb szoftver. Előfordulhat, hogy a digitális tartalom az adásvételi szerződés megkötésekor már fel van telepítve, vagy amennyiben a szerződés ekként rendelkezik, előfordulhat, hogy e tartalmat később telepítik. Az áruhoz kapcsolt digitális szolgáltatások olyan szolgáltatásokat foglalhatnak magukban, amelyek lehetővé teszik a digitális adatok létrehozását, kezelését vagy tárolását, illetve az ezen adatokhoz való hozzáférést, mint például a felhőalapú szolgáltatás keretében szolgáltatásként nyújtott szoftverek, a folyamatos forgalmi adatok biztosítása egy navigációs rendszerben, illetve egyénileg kialakított edzéstervek folyamatos biztosítása okosórák esetében.
A hibás teljesítés vélelme
A Ptk. 6:158. §-a általános szabályként eddig is rögzítette, hogy „fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen”, azaz a fél éven belül a fogyasztó által felismert hiba esetén a fogyasztónak a hiba tényét kell csak közölnie, és a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett, azaz, hogy nem volt rejtett hiba. Az ellenbizonyítás sikertelensége esetén a fogyasztó élhet a kellékszavatossági igényeivel.
A 2022-es módosítás – érintetlenül hagyva ezt a főszabályt – nem minden szerződés, hanem a fogyasztó és vállalkozás között áru adásvételére vagy digitális tartalom szolgáltatására kötött szerződések esetén – úgy szigorít, hogy „Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában fennállt, kivéve, ha e vélelem az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen”, azaz az eddigi fél éves hibás teljesítési vélelmet egy évre emeli.
Ha az átadást követő 1 éven belül valaki hibát jelez, akkor:
A teljesítés szerződésszerűségének követelményei
A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában meg kell felelnie a 373/2021. (VI.30.) Korm. rendeletben foglalt követelményeknek.
A szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak
A fentieken túl a jogszabály elvárja a teljesítés szerződésszerűségéhez, hogy
Az eddiginél fontosabb szerepe lesz a termékleírásoknak, az ott szereplő állítások valódiságának.
A javítás/csere folyamata
Az Eladónak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét. Ha a kijavítás vagy kicserélés olyan áru eltávolítását teszi szükségessé, amelyet az áru jellegének és céljának megfelelően – a hiba felismerhetővé válása előtt – üzembe helyeztek, akkor a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kötelezettség magában foglalja a nem megfelelő áru eltávolítását és a csereként szállított vagy kijavított áru üzembe helyezését vagy az eltávolítás, illetve üzembe helyezés költségeinek viselését.
A fogyasztónak az árut a kijavítás vagy kicserélés teljesítése érdekében a vállalkozás rendelkezésére kell bocsátania.
Az önkéntes jótállás szabályai
A rendelet szabályozza az önként vállalt jótállás szabályait is (nem keverendő össze a jogszabály szerinti kötelező jótállással, melyről később lesz szó).
Önként vállalt jótállás esetén jótállási nyilatkozatot kell adni, és a jótállási nyilatkozatban fel kell tüntetni:
2022. január 1. napjától minden webáruház és fogyasztó közötti megrendelés áru adásvételére irányuló fogyasztói szerződésnek minősül, és ezért minden webáruháznak alkalmaznia kell a 373/2021 (VI.30.) kormányrendelet új szabályait a 2022. január 1-et követően eladott termékek esetében.
A kormányrendelet két európai uniós irányelvet ültet át a magyar jogrendbe: a 2019/771 EU irányelv az áruk adásvételére irányuló szerződésekre, a 2019/770 EU irányelv pedig a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződésekre határoz meg egységes szabályokat.
Az új szabályok az áru szerződésszerűségének megállapításához adnak előírásokat, meghatározzák a hibás teljesítés esetén alkalmazandó eljárást, így azokat a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályaival együtt kell alkalmazni.
A kötelező jótállás szabályai
A köznyelvben garanciaként használt fogalom jogi megfelelője a jótállás. Noha a vásárlók többsége a garancia szót érti és ismeri, a webshop általános szerződési jótállásként kell hivatkozni és bemutatni.
A jótállás két fajtáját ismerjük:
A jótállás az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért. A jótállás kedvező helyzetbe hozza a vásárlót: neki elég csak a hiba tényét bizonyítania, és az eladónak (a jótállásra kötelezettnek) kell bizonyítania, hogy a hiba nem állt fenn már a termék eladásakor is: ez a hibás teljesítés vélelme, amiről fentebb már szó esett. A fokozott felelősségvállalás a kellékszavatossághoz képest értendő, hiszen az eladó a kellékszavatossággal és a jótállással is azt „garantálja”, hogy az általa eladott dolognak nincs – és a jótállás vagy a kellékszavatosság ideje alatt nem is lesz – hibája.
A jótállás időtartama alatt tehát végig a jótállásra kötelezettnek kell bizonyítania, hogy nem teljesített hibásan, míg a két éves kellékszavatosság esetében ez csak az első évben van így (ezt követően a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a termék azért romlott el, mert eleve hibás volt, rejtett hibája volt).
Ha tehát a dolog a jótállás időtartama alatt meghibásodik, akkor a törvény vélelmezi, hogy a jótállásra kötelezett hibásan teljesített, ezért neki kell bizonyítania, hogy hiba oka a teljesítés után keletkezett (pl. a hibát a nem rendeltetésszerű használat okozta). Ha ezt nem sikerül bizonyítania – független szakértői véleménnyel, ennek kötelező tartalmi elemit is meghatározza januártól a jogszabály -, akkor köteles a terméket javítani vagy kicserélni, és ha ezekre nem képes, akkor a vevő jogosult árleszállítást kérni, a terméket a jótállásra kötelezett költségén kijavíttatni, vagy – végső soron – elállni a szerződéstől.
Milyen termékekre kötelező jótállást biztosítani?
Nem minden termékre kötelező jótállást biztosítani, csak az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt új, tartós fogyasztási cikkekre.
A jótállás időtartama a termék árától függően sávos:
10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év
100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év
250 000 forint eladási ár felett három év.
A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.
A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.
Természetesen továbbra is lehetőség van papír alapú jótállási jegy kiállítására és átadására, de a vállalkozás mostantól dönthet úgy is, hogy jótállási jegyet elektronikus úton – e-mailben, vagy letölthető dokumentumként – adja át a fogyasztó részére. Az e-jótállási jegy lehet akár a számla is, ha annak tartalma megfelel a jótállási jegyre vonatkozó előírásainak (a jótállási jegy kötelező tartalmi elemit lásd itt, 3. §).
Lehetséges a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlen megküldéssel átadni, hanem letöltést biztosító elérési cím formájában a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, de ez esetben az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig biztosítani kell.
A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton történő átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembehelyezését követő napon köteles.
Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
A vállalkozásnak továbbra is „törekednie kell” a termék 15 napon belüli javítására. Újdonság, hogy ha a javítási idő a 15 napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót legkésőbb a 15. napon tájékoztatni köteles a javítás várható időtartamáról (ezt a tájékoztatást a fogyasztóvédelem ellenőrizheti). A tájékoztatás történhet elektronikus úton is, ha ehhez a fogyasztó előzetesen hozzájárult.
Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában -, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás a vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
A háromszori javítás nem ugyanazon hibára vonatkozik!
A 2021. január 1-et követően vásárolt, kötelező jótállás alá tartozó termékek esetében a fogyasztó a kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.
Régi vitát zárt le a jogalkotó azzal, hogy kimondta – tekintettel a fogyasztóvédelmi vizsgálatok során gyakran tapasztalt azon jogsértésre, hogy a vállalkozás megköveteli a termék eredeti csomagolásának megőrzését a jótállás érvényesítéséhez -, hogy a jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek, amelynek nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.
Akár a kellékszavatossági időszak első hat hónapjáról van szó, akár a jótállás teljes időtartamáról, ha a fogyasztó által hibásnak jelzett termékkel kapcsolatban a vállalkozásnak az az álláspontja, hogy nem rejtett hibáról van szó, hanem a hibát a fogyasztó okozta például a nem rendeltetésszerű használattal, úgy a hibás teljesítési vélelem miatt ezt a vállalkozás köteles szakvéleménnyel bizonyítani. A szakvélemény kötelező tartalmi elemét a jogszabály így határozza meg:
A javítószolgálat januártól köteles igazolható módon értesíteni a kereskedőt a termék kijavítását követő öt munkanapon belül a javítás elvégzéséről, illetve ha a termék nem javítható, akkor annak tényéről. Úgyszintén értesíteni köteles a kereskedőt a szerviz, ha a termék javítása előreláthatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe, vagy ha a termék javítása nem lehetséges harminc nap alatt. E kötelezettség teljesítését a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.
Írjon megjegyzést