Ha webáruház indításra adod a fejed, tisztában kell lenned az alapvető jogi szabályokkal. Egy e-kereskedelmi vállalkozás indítása és működtetése során ugyanis több mint 30 különböző jogszabálynak kell megfelelnie vállalkozásodnak. Ezek közül most azokat vesszük szemügyre, amelyekre a webáruház indítása során kell figyelni.
Az e-kereskedelem mely területeit szabályozzák ezek a törvények és rendeletek? Melyek a legfontosabb szabályok? Ezeket gyűjtöttük össze ebben a bejegyzésben.
Az alábbi írás nem minősül jogi állásfoglalásnak. A bejegyzés írója az e-kereskedelem elismert szakértője, közel 30 éve dolgozik a kereskedelemben. A leírtak az ezen időszak alatt felhalmozódott tapasztalatain alapulnak. A Shoptet nem vállal felelősséget a bejegyzés alapján keletkező jogi ügyekért. Az írás kizárólagos célja, hogy felhívja a figyelmet mindazon területekre, amelyeket a hazai és nemzetközi jogszabályok bármilyen módon érintenek. A webáruházak működéséhez kapcsolódó konkrét ügyekben mindenképpen kérd ki jogi szakember véleményét.
Mielőtt elindítod webáruházadat alaposan járj utána, hogy a webshop működésének, az értékesítésre szánt termékeknek, valamint az általad nyújtott kereskedelmi szolgáltatásnak milyen jogi feltételeknek kell megfelelnie. Ha valaki csak ismerkedik az e-kereskedelemmel, valószínűleg már találkozott olyan kifejezésekkel, mint ÁSZF, GDPR, vásárlói elállás. Sajnos néhány működő webshop még ezekkel a szabályokkal sincs tisztában, pedig ez a három terület csak a szabályozás csúcsa. Emellett számos területen kell valamilyen jogi előírásnak megfelelni.
Az e-kereskedelem egy viszonylag új területe a kereskedelemnek. Eleinte nem is vonatkoztak rá külön szabályok, a hagyományos kereskedelemre vonatkozó szabályozás volt érvényes a webáruházakra is. Ez azonban sok életszerűtlen helyzetet eredményezett. Az egyik ilyen volt például az az elvárás, hogy minden webáruházat működtető vállalkozásnak üzlethelyiséggel kellett rendelkeznie – annak minden nyűgével: mosdó, pénztárgép, nyitvatartás, stb. Vagy az online számlázás megjelenése is okozott némi fejtörést: e-számla, távnyomtatású számla, nyomtatott számla….
Idővel azonban rájöttek, hogy az e-kereskedelem jelentős mértékben különbözik a hagyományos kereskedelemtől, és olyan sajátosságok jellemzik, amelyeket korábban még egyetlen jogszabály sem érintett. Így elkezdték a jogalkotást kiterjeszteni az e-kereskedelem területére is. Ennek első fecskéje az azóta már hatályon kívül is helyezett 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet volt, amely már az e-kereskedelemre szabott speciális szabályokról rendelkezett.
Az e-kereskedelem jogi szabályozását ma már az Európai Uniós tagság is segíti, egyre több szabályozatlan területet tárnak fel, amelyet így a tagállamok már közösen, egyetértésben tudnak megregulázni. Logikus elvárás volt ez, hiszen az e-kereskedelem egyik legnagyobb különbsége a hagyományos kereskedelemhez képest a határtalanság: a tranzakciók, az értékesítés az országhatárokon is átnyúlik, így egy-egy rendelés teljesítéséhez akár több ország jogharmonizációjára van szükség. Gondolj csak arra a példára, amikor a terméket a webshop egy EU-n kívüli országból szerzi be, majd azt egy EU-n belüli másik ország vásárlójának küldi ki. Az importálás, adózás, fogyasztóvédelem, adatkezelés területén kell megfelelni 3 különböző ország jogszabályainak…
A cikk írásakor kevés olyan területe van az e-kereskedelemnek, amelyet már nem szabályoztak volna. Sőt, bizonyos esetekben úgy tűnhet, talán már túlszabályozott is az online értékesítés – elég csak a GDPR-ra, vagy a blogbejegyzés írásakor napirenden lévő EPR-re (hulladékgazgálkodás) gondolni.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért kell megfelelni minden jogszabálynak? Miért nem elég becsületesen működni, miért kell ismerni minden törvényt és rendeletet, amely bármely mértékben is érinti az e-kereskedelmet?
Több okból is szükséges lehet, hogy egy webáruház ismerje a tevékenységét érintő szabályokat:
1. Büntetés
Anyagilag talán a legfontosabb, hogy a szabálytalan vállalkozásokat megbüntetik. Szerencsére a hatóságok jellemzően első körben csak figyelmeztetnek, de a visszaeső webshopoknak már akár anyagilag is megterhelő büntetéssel kell számolni.
2. Vásárlói elégedettség
A szabályok túlnyomó részben a vásárlók érdekeit tartják szem előtt, így ha egy webshop szabályszerűen működik, az biztosan elégedett vásárlókat eredményez. A vásárlói elégedettség, és a vásárlók véleménye a bizalomépítés alappillére. Mondanunk sem kell, hogy a bizalom és a visszatérő vásárló az e-kereskedelemben mennyire fontos.
3. Webshop megítélése
A látogatók szemében jó pont, ha a webáruház megfelel a jogszabályoknak. Így biztosak lesznek abban, hogy várhatóan azt kapják, amit megrendeltek, és ha utólag bármilyen problémájuk adódna a termékkel vagy annak használatával kapcsolatban, megfelelően fogják kezelni ügyét. Az ilyen webshopokból nem csak nagyobb eséllyel rendelnek a vásárlók, de eljön az idő, amikor már csak ilyen, láthatóan jogkövető webshopokból fognak rendelni. Az sem mellékes, hogy a hibázó webáruházak felkerülnek az állam fogyasztóvédelmi oldalán található “Jogsértő webáruházak listájára” – ezen az oldalon azt is láthatod, hogy melyik webáruházat milyen jogsértésért marasztalták el, és hogy milyen büntetést szabtak ki rájuk. Tanulj belőlük.
4. Jövedelmezőség, profitabilitás
Vannak olyan jogszabályok, amelyek a webáruház jövedelmezőségére bírnak ráhatással. Ilyenek jellemzően az adózást és az adminisztrációs kötelezettségeket érintő rendelkezések, amelyek nagymértékben befolyásolhatják a vállalkozások kiadásainak alakulását. Egy rossz szabályértelmezés alapján végzett árazás olyan helyzetet idézhet elő, ahol a végén a vállalkozásnak nem marad profitja – sőt, a végeredmény akár veszteséges működés is lehet. Ezért fontos, hogy képben legyél a kiadásaiddal, adózásoddal, és minden olyan tevékenységgel, amely előre nem látható költséggel járhat.
Ha a szabályozott területeket kategóriákra bontjuk, akkor az alábbiak jogi kereteivel kell tisztában lenni:
Nézzük részletesebben ezeket a területeket!
Webáruházat, mint folyamatosan, haszonszerzés céljából, üzletszerűen végzett tevékenységet csak valamilyen vállalkozási formában lehet végezni: egyéni vállalkozás, egyéni cég, korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság, részvénytársaság. A vállalkozási formákról bővebben itt olvashatsz.
Ismerned kell a vállalkozás alapítás és működtetés szabályait, az adózást, a bejelentési kötelezettségeket.
A legegyszerűbb szabályok az egyéni vállalkozásra vonatkoznak, éppen ezért egyéni vállalkozóként a legkönnyebb, legegyszerűbb, leggyorsabb elindulni. Az adózásban is jellemzően EV-ként érhetők el egy kezdő webshopnál a legjobb lehetőségek (lásd: átalányadózás).
A vállalkozás elindításában leginkább egy könyvelő tud segítséget nyújtani, aki a terület szakértőjeként ellát a szükséges információkkal, segít a vállalkozás elindításában és a rendszeres adminisztrációs kötelezettségek teljesítésében (pl. adóbevallás). Ha nem egyéni vállalkozásban gondolkodsz, ügyvéd segítségére is szükség lesz.
Indulás előtt tehát el kell dönteni, hogy milyen vállalkozási formában, hogyan fogsz adózni. Ugyanis a bevételek, nyereség és/vagy a forgalom után adót is kell fizetni. KATA, átalányadó, SZJA, áfa, iparűzési adó – hogy csak a legismertebbeket említsük. Hacsak nem vagy jártas az adózási kérdésekben, mindenképpen egyeztess könyvelővel a részletekről. Miért fontos ez? Mert az üzleti tervben bevételekkel és kiadásokkal kell számolni, amelyeket a várható adók és járulékok nagy mértékben befolyásolhatják.
Ezeken túl nem szabad elfelejteni a területileg illetékes kamarai regisztrációt sem, hiszen jelenleg ez minden vállalkozás törvényi kötelezettsége – az éves regisztrációs díj befizetésével együtt (ami a bejegyzés írásakor 5000.- forint).
A témában legfontosabb jogszabályok:
Webáruház üzemeltetéséhez a 4791 Csomagküldő, internetes kereskedelmi tevékenység bejelentésére van szükség. Jelenleg ez a tevékenység engedélyhez nem kötött, ugyanakkor mint minden kereskedelmi tevékenységet, ezt is be kell jelenteni a területileg illetékes jegyzőhöz.
Ez a bejelentés a kereskedelmi tevékenységre vonatkozik. Bizonyos termékeknél külön bejelentés szükséges, és vannak, amelyek nem, vagy csak engedéllyel értékesíthetők. Például állatgyógyászati termékek, élő állatok, üzemanyag, bizonyos festékek és lakkok, robbanásveszélyes anyagok, fegyverek és lőszerek kizárólag fizikai üzletben értékesíthetők. A nemesfémből készült termékek, valamint az élelmiszerek jó része pedig bejelentéshez kötött.
A környezetvédelmi termékdíj, valamit a cikk írásakor bevezetésre kerülő EPR díj szintén adminisztrációs és díjfizetési kötelezettséget jelenthet. Ha akkumulátort, elektronikai termékeket, vegyipari vagy műanyag terméket árulsz, és a csomagolóanyagok beszerzésénél, kezelésénél fokozott figyelemmel járj utána a jogi feltételeknek. De az Artisjus termékdíj érintettség is felmerülhet, ha
árulsz.
Ha ez érinti webáruházadat is, a hulladékkezelő rendszerében regisztrálnod szükséges.
A termékek raktározásához és tárolásához is kapcsolódhatnak szabályok, az érintett termékkategóriákra vonatkozó feltételeknek mindenképpen érdemes utánajárni.
Az élelmiszerek értékesítésére szigorúbb szabályok vonatkoznak, az ilyen termékeket kínáló webshopokat a hatóságok is jobban ellenőrzik.
A termékértékesítéshez kötelező a vevő felé számlát is kiállítani. Ehhez szinte minden webáruház már valamilyen online számlázó szolgáltatót vesz igénybe. Választásod olyan számlázóprogramra essen, amely integrálva a webáruház rendszeréhez képes az automatikus számlázás megvalósítására – a Shoptet ingyenes számlázóját az alaprendszer már tartalmazza. A számlázót az első számla kibocsátását megelőzően be kell jelenteni a NAV felé.
A témában legfontosabb jogszabályok:
Az internetes értékesítés egyik legfontosabb sajátossága, hogy az eladó és a vevő egy időben nincs ugyanazon a helyen. Az ilyen helyzetben létrejövő szerződést a jogszabályok “Távollévők között kötött szerződéses jogviszonynak” nevezik. Az ilyen adás-vételi ügylethez kapcsolódó egységes, előre megírt és publikált szerződés dokumentációja az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF). Az ÁSZF tartalmazza a webáruház tevékenységét, valamint a vásárlók és a webshopot működtető vállalkozás jogait és kötelezettségeit.
A jogszabályok meghatározzák az Általános Szerződési Feltételek kötelező tartalmi elemeit, valamint annak megjelenítését. Előírják pl. hogy meg kell adni a szerződés nyelvét, hogy az iktatásra kerül-e, illetve hogy a webshop részese-e valamilyen etikai kódexnek. Vállalkozásod és a weboldal tárhelyszolgáltatójának adatait is tartalmaznia kell, úgymint a vállalkozás neve, székhelye, adószáma, valamint internetes elérhetősége (e-mail címe).
Ezeken felül a szövegnek érthetőnek kell lennie, és minden, a megrendelést befolyásoló tényezőnek szerepelnie kell benne. Ilyenek kiemelten, de nem kizárólagosan a Szállítási és fizetési módok és azok díjai, a megrendelés leadásának módjai, valamint a panaszkezelés lehetőségei és módjai.
Itt térnénk ki az Elállási jogra, mint a termékek visszaküldésének joga az online megrendelések esetén. Ennek lényege, hogy a vásárló a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül indoklás nélkül visszaküldheti a terméket a webáruháznak. Ez a legvitatottabb kötelezettsége a webáruházaknak, hiszen egy átvett, bizonyos esetekben használt termék újra értékesíthetősége kérdéses és nem egyszerű. Ráadásul a megrendeléshez kapcsolódó olyan járulékos költségeket is vissza kell ilyenkor fizetni, mint a kiszállítás díja. Ez akár jelentősebb kiadást is jelenthet egy webshopnak, hiszen a rendelés kiküldése megvalósult, a futárcég felé azt ki kell fizetni, sok esetben a visszavett terméken nem lehetett akkora árrést realizálni, mint amennyibe a kiküldés került – gyakorlatilag veszteség keletkezik az elállással érintett tranzakciókon.
Ha viszont a vásárló szemszögéből vizsgáljuk a szabályokat érhető, ha az online, csak egy képernyőn megtekinthető, sok esetben ismeretlen minőségű termékhez különleges garanciákat ír elő a jogszabály. Így ennek a rendelkezésnek az lett az egyik hozadéka, hogy a webshopok igyekeznek mindenre kiterjedő tájékoztatást adni a vásárlás előtt a látogatóknak, és lehetőség szerint jó minőségű termékek értékesítésével csökkenteni az elállási jogból eredő kockázatot. Az ellenőrző hatóságok pedig előszeretettel vizsgálják is rendszeresen a webáruházaknál az elállások kezelését. Ezért ügyelni kell rá, hogy az elállási jog mindenre kiterjedően szerepeljen az ÁSZF-ben.
A megrendelések feldolgozását, a vásárlóval történő kommunikáció módját szintén szabályozzák a jogalkotók. Tudni érdemes, hogy az internetes vásárlás során a vásárló a weboldalon található termékek megrendelésével vételi ajánlatot tesz a webáruház felé, amelynek ezt a vételi ajánlatot el kell fogadnia, vissza kell igazolnia. Ezzel a visszaigazolással jön létre az adás-vételi szerződés, amely a weboldalon közzétett ÁSZF-en alapul. A webáruháznak csak ezt követően van teljesítési kötelezettsége.
A vásárlói rendelés leadását követően egy másik visszaigazolást is előírnak: a webáruház rendszerének azonnal, de legkésőbb 48 órán belül vissza kell igazolnia a tényt, hogy a rendelés bekerült az adatbázisba.
A rendelés beérkezését és a vételi ajánlat elfogadását a legtöbb webáruház külön-külön igazolja vissza, de van arra is példa, hogy a két visszaigazolás egyszerre, egy e-mail-ben történik – többnyire automatizáltan. Ennek csak annyi a kockázata, hogy innentől a webáruháznak akkor is teljesítési kötelezettsége keletkezik, ha utóbb kiderül, hogy a rendelés valamilyen okból (pl. készlethiány) nem teljesíthető, vagy a teljesítés a webáruháznak előre nem látható okból nem előnyös (pl. hibás ár). A döntés a tiéd, a lényeg, hogy ezeket a visszaigazoló e-maileket az indulásig be kell állítani a weboldalon.
A webáruházak életét megkönnyíti néhány olyan szolgáltató, amely az ÁSZF megírásában segít. Mivel ez a dokumentum a webáruház működésének alapja, ezért megfogalmazása kiemelt figyelmet igényel. A külső szolgáltatók által elérhető ÁSZF sablonokkal ez a feladat megspórolható, de a Shoptetnél is megtalálható ez a lehetőség – ráadásul ingyenesen.
FONTOS: Az e-kereskedelmet több mint 30 törvény és rendelet szabályozza. Nem könnyű eligazodni ennyi jogszabály között. Azonban van ezek között egy, amelyet minden e-kereskedőnek kötelező megismernie. Ez a 45/2014. (II.26.) kormányrendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól, amely azokat a legalapvetőbb jogokat kötelezettségeket tartalmazza, amelyeket minden webáruháznak be kell tartania.
A témában legfontosabb jogszabályok:
A magánszemélyek (a jogban természetes személyek, az e-kereskedelmi megfogalmazásban pedig fogyasztók) személyes adatainak kezelését szabályozó GDPR rendelet bevezetését és értelmezését nagy vihar kísérte – és a mai napig viták alapját képezi.
Sok webáruháznál a GDPR rendeletnek való megfelelés kimerül egy Adatkezelési nyilatkozat megírásával és megjelenítésével. Pedig a rendelet nem csak ezt írja elő, útmutatást nyújt az adatok kezelésével, felhasználásával, védelmével kapcsolatban is, azaz nem pusztán egy nyilatkozattal kell megfelelni az előírásoknak, hanem a mindennapi működés során is be kell tartani a szabályokat. Személyes dokumentumokat tartalmazó iratok nem lehetnek hozzáférhetők idegenek számára, zárt helyen vagy védett adatbázisban kell tárolni azokat, és ha akárcsak az esélye is megvolt annak, hogy személyes adatok szélesebb körben megismerhetővé váljanak, az már adatvédelmi incidensnek számít, amelynek kezelését szintén tartalmazza a jogszabály.
A GDPR szellemében a legfontosabb, hogy a webshop indításakor legyen egy szabályos, mindenre kiterjedő adatkezelési nyilatkozat. Ez csak feltétlenül szükséges jogokat biztosíthat a webáruháznak. A weboldalon részletesen tájékoztatni kell a látogatókat arról, hogy milyen személyes adatuk meddig, milyen okból kerül tárolásra, azokat ki miért kezelheti, és hogy a látogató hogyan tudja ezeket az adatokat megismerni, módosítani, törölni. A személyes adatok kezeléséhez beleegyezést kell kérni oly módon, hogy azt tevőlegesen adják meg – azaz nem lehet pl. előre kipipált jóváhagyással letudni az egészet, vagy a sorok között elrejteni egy “…a rendelés leadásával a vásárló tudomásul veszi, hogy…” automatikus beleegyezési kitételt.
A személyes adatok kezelésének egyik fontos területe a sütikezelés. Az angolul Cookie-knak hívott fájlok, amelyek segítségével leginkább marketing és analitikai szempontból hasznos információkat szerezhetnek az oldal üzemeltetői. Emellett persze a weboldal működéséhez is szükségesek bizonyos süti fájlok, valamint kényelmi funkciók is egyes sütikhez kapcsolódnak. Így ezeknek a sütiknek a kezelése, beállítása, és az ezekhez kapcsolódó tájékoztatás a látogatók felé fontos jogi kötelezettség.
A témában legfontosabb jogszabályok:
Webáruház indítása előtt szakértő segítségével válaszd ki a számodra megfelelő vállalkozási formát és adózási módot, és jelentsd be vállalkozásodat, tevékenységedet minden szükséges helyen.
Webshopod motorjaként válassz olyan rendszert amellyel meg tudsz felelni minden tájékoztatási kötelezettségednek (a Shoptet technikailag erre lehetőséget biztosít). Az oldalon kötelezően szerepelnie kell Általános Szerződési Feltételeknek, az Adatkezelési nyilatkozatnak, és képesnek kell lennie a megrendelésekhez kapcsolódó számlák kiállítására is.
És készülj fel, hogy nem csak az induláskor, de a webshop üzemeltetése és működése során is meg kell felelni számos jogszabálynak. A vásárlói reklamációk kezelése, a vevőszerzés mind olyan területek, amelyeket a fogyasztók védelme érdekében szigorúan szabályoznak. Sok fejfájást okozhat, ha ezekkel nem vagy tisztában.
Írjon megjegyzést