Az internetnek köszönhetően ma már minden kereskedőt megtalálunk egy helyen. A különböző összehasonlító portáloknak köszönhetően az ár válik az egyik legfontosabb ismérvvé, amely alapján kiválasztjuk, hol vásároljunk. Hogyan állítsuk be az árakat úgy, hogy a webáruház pénzt keressen?
Az első részben a domain megvásárlása előtt tettünk fel magunknak alapvető kérdéseket. Mi a következő lépés? A legtöbb üzemeltető nem képes tudomásul venni azoknak az alkalmazásoknak és hardvereknek a fejlesztéséért és karbantartásáért fizetett valódi árát, amelyek egy webáruház működéséhez elengedhetetlenek. Abban a téves elképzelésben élnek, hogy egy webáruház mindössze némi apróba kerül. Egy kisebb webáruházat tíz-tizenötezer forintból működtetni lehet, ha ebbe nem számítja bele a saját munkáját. De a nagyobbakkal ez már nem megy.
Az internetes értékesítés azonban egy sor költséget jelentősen csökkenteni tud. Pénzt takarít meg például a beszállítókkal és vásárlókkal való olcsóbb kommunikáción. Nincs szüksége hagyományos üzletre és nagy raktárakra sem. Egy webáruháznak a létrehozása olcsóbb, mint egy hagyományos bolt felépítése. Másrészt azonban olyan új költségekkel is számolnia kell, melyekkel egy hagyományos üzlet esetében egyáltalán nem találkozna (domainregisztrációs díjak, webtárhely díjak stb.).
Az internetes környezetben egyre gyakrabban használják az úgynevezett nem ár alapú versenyt. Ez azt jelenti, hogy nem az ár lesz az üzleti érve, hanem más kapcsolódó szolgáltatások, az ügyfélszolgálat, az alternatív fizetési vagy kézbesítési módok és hasonlók. Ennek ellenére az ár továbbra is az egyik fő szempont, amely alapján a vásárlók eligazodnak és döntéseket hoznak. A legtöbb webáruház az árak beállításához a következő négy módszer egyikét használja:
Az alacsony árakon alapuló stratégia célja, hogy magához vonzza azokat a vásárlókat, akik ez idáig a konkurenciánál vagy az offline világban vásároltak.
Az alacsony árak azoknál a termékeknél hozzák a legnagyobb sikert, amelyeket mindenhol ugyanolyan minőségben és nagyon hasonló (vagy semmilyen) kísérő szolgáltatásokkal értékesítenek. Ilyenek például a könyvek vagy a márkás alkohol.
A vásárlók rendkívül fogékonyak az alacsony árakra, emellett ez a stratégia számos árösszehasonlítóban is kedvező helyezést biztosít önnek. Az alacsony árak politikájának értelemszerű következménye azonban a profit csökkenése vagy akár minimalizálása. Az, amit a webáruház üzemeltetője megtakarít a költségeken, a terméktámogatásba kell fektetnie.
Főleg régebben szokták ennél a stratégiánál a kiegészítő szolgáltatások magasabb díjával kompenzálni a profitot. Azt, amit a vásárló megtakarított az árun, kifizette a postaköltségért és csomagolásért, amelyek összegéről csak a rendelési folyamat végén értesült. Ettől a kissé etikátlan módszertől azonban már a legtöbb kereskedő lemondott, mivel a vásárlók elkezdtek nagyobb figyelmet fordítani a kapcsolódó szolgáltatások díjára.
Az első stratégia ellentéteként jó stratégia lehet az is, ha a lehető legmagasabb árakat állítja be. Első hallásra ez logikátlannak tűnhet, de nagyon jól működik a luxuscikkek esetében, amelyeknek exkluzív benyomást kell kelteniük, és a birtoklásuk a presztízs jelképe.
Igaz azonban, hogy az ilyen választékú webáruházak esetében az árakat nem lehet korlátlanul emelni. Ha ön például luxus kézitáskákat árusít, a vásárló nem szeretné, hogy azok sokkal olcsóbbak legyenek, mint a konkurenciánál. Másrészt nincs rá oka, hogy egy többszázezres termékért további ezreket kelljen fizetnie.
Ráadásul sok gyártó saját maga is mesterségesen emeli termékei árát. Például a Dell magas színvonalú és megbízható márkaként prezentálja magát, és arra számít, hogy a vásárló szívesen fizet többet a jó hírnévért.
Az előző két megközelítés bizonyos kombinációja egy olyan stratégia, amelyet a hagyományos boltokból is ismerhetünk. Az alapterméket minimális árréssel értékesítik, míg a tartozékokat jóval drágábban kínálja a kereskedő.
Az alaptermék csökkentett ára bevonzza a vásárlót az áruházba. Ha az jól meg van csinálva, ráveszi a vásárlót, hogy kiegészítő termékeket is vásároljon a választékból. Például a kereskedő a konkurencia szintje alá csökkenti a mobiltelefon árát, ugyanakkor drágábban adja a tokokat és további tartozékokat. Ilyenkor a webáruház nagyon fontos attribútumává válnak a kínálatában szereplő kapcsolódó termékekre vonatkozó ajánlások.
A kedvezmények és akciók elve egyszerű. Rövid ideig jelentősen leviszi bizonyos termékek árát, és megpróbál a lehető legtöbbet eladni belőlük. Arra számít, hogy a sok eladott darabból származó profit kompenzálja az alacsonyabb árrést. Az interneten azonban gyakran találkozunk azzal is, hogy a konkurencia nagyon gyorsan reagál a leárazásra, és így tönkreteszi az akciót.
A webáruházak ezért gyakrabban inkább a Hi-Lo néven ismert utat járják. A termék mellett egy áthúzott korábbi ár látható, mellette pedig az új, amely a régihez képest sokkal vonzóbb. Sajnos ez az elv már olyan gyakori, hogy kevés érdeklődést vált ki a vásárlóknál.
Nincs rá általános módszer, hogyan tudja beállítani webáruházában a megfelelő árszintet. A döntéshozatal folyamatában szerepet játszanak a vásárló elvárásai, az ön piaci helyzete vagy az aktuális szezon. Az optimális ár beállításának legegyszerűbb módja a vásárlói magatartás folyamatos értékelése, és annak az egyensúlyhelyzetnek a megtalálása, amikor az önnek megfelelő számú látogató vásárol a webáruházában, a termékek árrése pedig elfogadható.
Írjon megjegyzést