ÁFA és EU-n belüli értékesítés

Az „EU-tagállamokbeli vásárlóknak értékesít? Ügyeljen a számlázásra!” c. cikkünkben két olyan adórendszert mutattunk be, amelyekkel akkor fog találkozni, ha az EU-n belül értékesít. De mivel előfordulhat, hogy nem minden teljesen világos, összeállítottunk Önnek egy rövid és gyors áttekintést, ki, mikor és milyen áfát számláz és hova fizeti be.

ÁFA és EU-n belüli értékesítés.

Mi legyen a pénznemmel?

Ha ön külföldre értékesít, javasoljuk, hogy használja a Deviza kiegészítést. A segítségével több pénznemet tud felkínálni a vásárlóinak, amelyek között váltani tudnak, megjeleníthetik benne az árakat és vásárolhatnak benne. Egyúttal minden egyes pénznemhez más bankszámlát is beállíthat, amely átvezetésre kerül a rendelésekbe és számlákba.

A szállító országa HU – a vevő országa RO

1) Vállalkozó – áfaalany (értékesítő)

A vevő nem vállalkozó

A vevő vállalkozó – alanyi áfamentes

A vevő vállalkozó – áfaalany

2) Vállalkozó – alanyi áfamentes (szállító)

A vevő nem vállalkozó

A vevő vállalkozó – alanyi áfamentes

A vevő vállalkozó – áfaalany

A szállító országa RO – a vevőé HU

3) Vállalkozó – áfaalany (szállító)

A vevő nem vállalkozó

A vevő vállalkozó – alanyi áfamentes

A vevő vállalkozó – áfaalany

4) Vállalkozó – alanyi áfamentes (szállító)

A vevő nem vállalkozó

A vevő vállalkozó – alanyi áfamentes

A vevő vállalkozó – áfaalany

Tegyük rendbe a fogalmakat

MOSS rendszer (Mini One Stop Shop – Mini Egyablakos Rendszer)

Az EU-n belül természetes személynek nyújtott, a meghatározott feltételek hatálya alá tartozó szolgáltatást (lásd lentebb) terhelő áfát a szállító köteles bevallani (a szolgáltató, vagyis az üzlet). Az áfát azonban a szolgáltatás igénybevevőjének, tehát a fogyasztó letelepedési helyének országában kell fizetnie, ami az adott államban egyúttal áfa-regisztrációs kötelezettséget is keletkeztet. Hogy azonban az adóalanynak (azaz a kereskedőnek) ne kelljen minden olyan uniós tagállamban, ahol szolgáltatásokat értékesít, külön-külön regisztrálnia, áfa-fizetési kötelezettségének kizárólag egy tagállamban is eleget tehet (például Magyarországon, de főszabályként közösségi székhelye tagállamában). Ezt követően ennek az államnak az adóhatósága hajtja végre az összes kötelező műveletet (azaz az adó beszedését, nyilvántartásba vételét és az érintett tagállamokba történő befizetését).

Mely szolgáltatásokra vonatkozik a MOSS rendszer?

1) Elektronikus úton nyújtott szolgáltatások (a teljesség igénye nélkül, bővebben lásd a Tanács ((EU)) 282/2011 végrehajtási rendeletének 7. cikkét). Ezek az adathálózaton vagy elektronikus hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatások. De vigyázat! Nem minősül elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak a termékek fizikai adathordozókon történő online értékesítése, mint például a CD/DVD könyvek értékesítése.

2) Továbbá a távközlési szolgáltatások (a teljesség igénye nélkül – bővebben lásd a Tanács (EU) 1042/2013 végrehajtási rendeletével módosított, a Tanács (EU) 282/2011 végrehajtási rendeletének 6a. cikkét):

3) Valamint a rádió- és televízióműsor-szolgáltatások (a teljesség igénye nélkül – bővebben lásd a Tanács (EU) 1042/2013 végrehajtási rendeletével módosított, a Tanács (EU) 282/2011 végrehajtási rendeletének 6b. cikkét):

4) Várhatóan 2021. július 1. napjától: termékértékesítés (a teljesség igénye nélkül – bővebben lásd a Tanács (EU) 2019/2026 végrehajtási rendeletével módosított, a Tanács (EU) 282/2011 végrehajtási rendeletének 5a. cikkét):

Reverse Charge (Fordított adózás)

Ez az úgynevezett „fordított adózási” rend, amelynek keretében a határon átnyúló termékértékesítésnél vagy szolgáltatásnyújtásnál a teljesítésre kötelezett adóalany átterheli az adót az átvevőre (vevőre), vagyis az áfaalany vállalkozásra. A teljesítés helye (ahol az igénybe vett szolgáltatást vagy megvásárolt terméket megadóztatják) az a hely, ahol az átvevő (vevő) székhelye vagy telephelye található.

Bejegyzés navigáció

Írj megjegyzést

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Üzenet elküldésével elfogadja az adatvédelmi irányelveket